Az Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola működési szabályzata

 

Fogalmi meghatározások:

 

Az 199/2000. (XI. 29.) sz. kormányrendelet 32.§ d) bekezdése értelmében:

 

Doktori Iskola (DI): egyetemen a MAB jóváhagyásával működő, az egyetem különböző szervezeti egységeit átfogó olyan oktatási szervezet, amelyben a tudományos fokozat elnyerésére felkészítő képzés folyik. A doktori iskolában közreműködhet más felsőoktatási intézmény vagy az intézményen kívüli kutatóintézet is. Az egyetemeken tudományáganként legfeljebb egy doktori iskola működhet. Ez alól kivételt csak a külön jogszabályban meghatározott multidiszciplináris területeken működő doktori iskolák jelenthetnek.

 

1.      Doktorandusz: a doktori (PhD) [a továbbiakban: doktori] képzésben részt vevő hallgató, akit a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek.

 

2.      Doktorandusz-hallgatói jogviszony: a doktorandusz hallgató és a felsőoktatási intézmény között fennálló jogviszony, amelynek tartalmát a doktorandusz hallgatónak és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszonyt az egyetem) diákigazolvány kiadásával, illetve érvényesítésével igazolja.

 

3.      Állami doktori ösztöndíj: a szervezett doktori képzésben, nappali tagozaton részt vevő magyar állampolgárságú doktorandusz hallgatók, illetve jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá eső külföldi hallgatók részére nyújtható pénzbeli támogatás.

 

4.      Doktorjelölt: a doktori tanulmányait befejezett személy, aki a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás alatt áll. A doktorjelölt nem doktorandusz, nem áll hallgatói jogviszonyban.

 

5.      Doktori képzés: egyetem által végzett, doktorandusz-hallgatói jogviszonyt eredményező, három év (36 hónap) tanulmányi időtartamú posztgraduális szintű képzés, amely a doktori fokozat elnyerésére készít fel. A doktori képzés rendszeres tanulmányi, kutatási és beszámolási tevékenység, amely magában foglalja az egyetem doktori szabályzatában előírt kötelezettségek teljesítését, így a doktori szigorlat kivételével a doktori vizsgák eredményes letételét is.

  

6.      Doktori téma: olyan kutatási terület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz – a témavezető irányításával – elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről tudományos közlemények, tudományos előadások, majd doktori értekezés formájában bizonyosságot tegyen.

 

7.      Tanulmányi pont (kredit) a doktori képzésben: a doktorandusz hallgatói kötelezettségek teljesítésére irányuló tanulmányi, kutatói munka mértékegysége.

 

8.      Doktori fokozatszerzési eljárás: a doktori fokozat megszerzésére irányuló, tartalmilag a doktori képzésre alapozó, de attól jogilag és eljárás tekintetében független cselekménysorozat.

 

9.      Doktori szigorlat: a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás része, a doktori eljárásban részt vevő személy tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája.

 

10.  Doktori értekezés: a doktorjelölt által készített írásmű, amellyel a doktorjelölt – a doktori fokozatszerzési eljárás során – bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes.

 

11.  Doktori fokozat: az Egyetemi Doktori Tanács által odaítélhető fokozat, mely megszerzésének feltételeit az egyetem Doktori Szabályzata állapítja meg. A doktori fokozat egyetemi szervezett képzésben való részvétel, illetve egyéni felkészülés alapján – doktori fokozatszerzési eljárás keretében – szerezhető meg.

 

12.  Doktori tézisek: a tudományos nyilvánosság számára készülő, összefoglaló jellegű mű, amely a doktorjelölt azon tudományos eredményeit mutatja be, amelyek alapján a fokozatszerzési eljárás során tanúbizonyságát adja annak, hogy felkészült a tudományos fokozat megszerzésére. A tézisek magyar és angol (esetleg más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő) nyelven is készülnek. A tézisek nyilvántartásáról, illetve nyilvánosságra hozataláról az egyetem és az Oktatási Minisztérium gondoskodik.

 

13.  Egyetemi Doktori Tanács (EDT): a doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére az Egyetemi Tanács által létrehozott testület, amely a doktori képzés tekintetében döntéshozatali jogosultsággal rendelkezik, különösen a képzés programjának jóváhagyása és a képzésre felvétel, valamint a fokozat odaítélése tekintetében. Jogszabályban megállapított feltételek teljesülése esetén elláthatja a habilitációs bizottság feladatait is. A doktori tanács tudományos kérdésekben független testület. Az egyetemi/kari doktori tanács szavazati jogú tagjai egyetemi tanárok, és/vagy akadémiai doktorok. A tanács minden külső tagja rendelkezik szavazati joggal.

 

14.  Doktori Iskola Tanácsa (DIT): a doktori iskola vezetőjének munkáját segítő, rendszeresen ülésező testület, amit a doktori iskola alapító tagjai választanak, és tagjait az egyetem doktori tanácsa bízza meg és menti fel;

 

15.  Egyetemi doktorandusz nyilvántartás: a doktori képzésbe felvételt nyert és az abban részt vevő doktorandusz hallgatókról, a doktori hivatal (Tudományos Osztály/Tudományos Csoport) által vezetett nyilvántartás (anyakönyv).

 

16.  Egyetemi doktori nyilvántartás: az egyetemen doktori fokozatot szerzett személyekről és a fokozat adatairól vezetett egyetemi nyilvántartás (oklevél könyv).

 

17.  Nappali tagozatos képzés: olyan képzés, ahol a tanórák (kontaktórák) az összes hallgatói tanulmányi munkaidő legalább egytizenötöd részét teszik ki (min 180x0,15= 27).

 

18.  Esti tagozatos képzés: olyan képzés, ahol a tanórák (kontaktórák) a nappali tagozatos képzésben meghatározottak legfeljebb kétharmadát teszik ki (max.18).

 

19.  Levelező tagozatos képzés: olyan képzés, ahol a tanórák (kontaktórák) a nappali tagozatos képzésben meghatározottak legfeljebb egyharmadát teszik ki (max 9).

 

20.  Külföldi részképzés: a doktori képzés része, amelyben a doktorandusz a doktori témájához kapcsolódó – a témavezető által jóváhagyott – olyan munkaprogram alapján vehet részt, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak érvényességét az egyetem doktori képzési programjában. A külföldi részképzések munkaprogramjának elfogadásáról a doktori iskola tanácsa jogosult dönteni.

 

21.  Doktori iskola alapítás személyi minimum feltétele: Az alapítók között az iskola vezetőn kívül legalább még két akadémiai doktor van, közülük legalább az egyik belső tag, továbbá még legalább négy tudományos fokozattal rendelkező személy van, közülük legalább kettő olyan belső tag, aki habilitált oktató, vagy egyetemi tanár. Az alapító külső tagoknak legkésőbb 2002. június 30.-ig habilitációval, vagy akadémia doktori címmel kell rendelkezniük.

 

22.  Doktori Iskola vezetője: aki alapító belső tag és az MTA rendes, levelező tagja, doktora vagy a tudomány doktora felelős az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért.

 

23.  Alapító tag: Aki az akkreditáció iránti kérelemben ilyenként van feltüntetve. A magyar felsőoktatásban egy személy csak egy doktori iskolában lehet alapító tag. Az alapító tagok helyébe illetve mellé – az Egyetemi Doktori Tanács javaslata alapján a MAB jóváhagyásával – azonos feladatokkal, azonos feltételek megléte esetén új alapító tagok léphetnek.

 

24.  Alapító belső tag az lehet, aki a doktori iskolát működtető egyetemmel teljes munkaidejű munkaviszonyban áll. Azok az oktatók, akik az egyetemen működő, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott akadémiai és egyéb kutató csoportok munkatársaiként vesznek részt az egyetemeken a Doktori Iskolák munkájában, az egyetemi oktatókkal egyenlő jogú oktatóknak tekintendők.

 

25.  Alapító külső tag: aktív egyetemi tanár, vagy habilitált egyetemi oktató, kutató ha nincs főállású munkaviszonya a VE-n, illetve idősebb 67 évnél, továbbá az adott tudományágban az egyetem professor emeritusa is. A kutatóknak 2002. június 30-ig habilitációval vagy akadémiai doktori címmel kell rendelkezniük.

 

26.  Doktori Iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket – a doktori iskola vezetőjének javaslatára – a doktori iskola tanácsa alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására.

 

27.  Témavezető az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek témahirdetését az egyetemi doktori tanács jóváhagyta, és aki – ennek alapján – felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktoranduszok tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését.

 

 

 

Az Iskola alapadatai

 

1. A doktori iskola megalakulása:

 

A MAB Plénuma 2000. december 15-i ülésén döntött az ideiglenes akkreditáció kérdésében és a 2000/10/III/4.3./5. sz határozatával agrárudományok tudományterületen állattenyésztési tudományok tudományágban 2001. január 1-től engedélyezte Doktori Iskola létesítését.

 

Az Iskola vezetője: Dr. habil Szabó Ferenc DSc tanszékvezető, egyetemi tanár

 

Az Iskola alapító tagjai:

 

Név

Születési

idő

Tud.

fokozat

A fokozat

tudományága

Munka-viszony

Habilitá-ció ideje

Egyetemi besorolás

Aktív

témavezető

Alapító belső tagok

Dr. Szabó Ferenc

1949

DSc.

mezőgazdasá-gi

tudomány

teljes munkaidejű

PATE

1995

egyetemi tanár

3+1*

Dr. Husvéth Ferenc

1948

DSc.

mezőgazdasá-gi

tudomány

teljes munkaidejű

 

egyetemi tanár

2+2*

Dr. Sugár László

1944

CSc.

állatorvos

tudomány

teljes munkaidejű

PATE

1999

egyetemi tanár

+1*

Dr. Vincze László

1938

CSc.

Mezőgazdasá-gi

tudomány

teljes munkaidejű

 

egyetemi tanár

1

Dr. Bercsényi Miklós

1952

PhD

Biológiai

tudomány

teljes munkaidejű

PATE

1999

egyetemi docens

 

Dr. Dublecz Károly

1964

CSc.

mezőgazdasá-gi

tudomány

teljes munkaidejű

 

egyetemi docens

2+1*

Dr. Szűts Gábor

1950

CSc.

mezőgazdasá-gi

tudomány

teljes munkaidejű

 

egyetemi docens

 

Dr. Wágner László

1957

CSc.

mezőgazdasá-gi

tudomány

teljes munkaidejű

 

egyetemi docens

 

Dr. Ivány Károly

1944

CSc.

mezőgazdasá-gi

tudomány

teljes munkaidejű

 

egyetemi docens

 

Dr. Kovács Gellért

1960

CSc.

mezőgazdasá-gi tud.

teljes munkaidejű

 

egyetemi docens

 

Dr. Polgár J. Péter

1964

PhD.

mezőgazdasá-gi

tudomány

teljes munkaidejű

 

egyetemi adjunktus

 

Alapító külső tagok

Dr. Fésüs László

1939

DSc.

állatorvos

tudomány

 

GATE

1999

egyetemi magántanár

3

Dr. Molnár Kálmán

1936

DSc.

állatorvos

tudomány

 

 

 

1

Dr. Kovács József

1927

CSc.

mezőgazdasá-gi

tudomány

 

 

professzor

emeritusz

6+1*

Dr. Várhegyi Józsefné

1945

CSc.

mezőgazdasá-gi

tudomány

 

 

 

 

Dr. Várhegyi József

1944

CSc.

mezőgazdasá-gi

tudomány

 

 

 

 

Meghívott tagok

Dr. Dohy János

1934

MTA

r. tagja

mezőgazdasá-gi

tudomány

 

 

egytemi tanár

1

Dr. Csató László

1947

CSc

mezőgazdasá-gi

tudomány

 

PATE1998

egyetemi docens

1

Dr. Mézes Miklós

1953

DSc.

mezőgazdasá-gi

tudomány

 

GATE

1994

egytemi tanár

2

Dr. Rátky József

1960

CSc.

állatorvos

tudomány

 

GATE

1999

 

 

Dr. Huszenicza Gyula

1951

CSc.

állatorvos

tudomány

 

AOE

1994

egytemi tanár

 

Dr. Szűcs Endre

1942

DSc.

állattenyész-tés

 

PATE 1999

egytemi magántanár

3

Dr. Székely Csaba

1957

PhD.

mezőgazda-sági

 

 

 

 

                 

*: a "+"jel  után a 2001-ben felvett hallgatók létszámadata került feltüntetésre

 

2. A doktori iskola szervezete:

a) a DI neve, adatai: Állattenyésztési Tudományági Doktori Iskola

működési hely: Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Állattudományi Intézet,

postacím: PE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztési Doktori Iskola, 8360 Keszthely, Deák Ferenc utca 16.

telefon: 83/312-330

fax: 83/315-105

e-mail: kovacs-g@georgikon.hu

honlap: http://www.georgikon.hu/

számlaszám: VE MÁK-nál vezetett 10048005-01426696-00000000 sz. számlája.

      

            b) a DI vezetője: A DIT elnöke a Doktori Iskola MAB által elismert vezetője

                        Dr. habil Szabó Ferenc DSc.

 

Az iskolavezető megbízatása visszavonásig, illetve azon év december 31-ig tart, amely évben betölti a 67. életévét.

                 

c) a DI tagjai az alapítók (belső és külső), valamint a csatlakozó tagok témavezetők és oktatók. Azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket – a doktori iskola vezetőjének javaslatára – a DIT alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására.

A DI csatlakozó tagjait az iskolához történő csatlakozásra az Iskola vezetője kéri fel. A megbízatás visszavonásig érvényes.

                       

          d) a DI Tanácsa:

A DI Tanácsa tagjaira a doktori iskola vezetője, az iskola tudományos minősítéssel rendelkező oktatói közül az alapító tagokkal konzultálva javaslatot tesz az EDT-nek, a tagokról az EDT dönt, a megbízatásokat az EDT elnöke adja ki.

A tagok létszáma nincs korlátozva, de célszerűen a DI kutatási főirányai mindegyikének van képviselete. A DIT az doktori hivatalokkal való kapcsolattartás és az iskola adminisztratív feladatainak ellátása érdekében titkárt kér fel. A titkár lehet a DIT tagja, de más tudományos minősítéssel nem rendelkező oktató, vagy kutató is. A tanácsnak az egyetemmel munkaviszonyban nem álló, külső szakember is tagja lehet. A DIT-nek tanácskozási joggal tagja a doktoranduszok képviselője. A képviselőjük személyéről az iskolába tartozó doktoranduszok döntenek.

DIT feladata különösen:

- kidolgozza és folyamatosan fejleszti az iskola kutatási és oktatási programját, az EDT általános előírásait figyelembe véve megállapítja a szervezett képzés során a kredittel elismerhető tevékenységeket és azok kredit értékeit,

- évente dönt a következő tanév szervezett képzésére meghirdetésre kerülő témákról,

- javaslatot tesz az EDT-nek a témavezetők, az iskola oktatói személyére, a felvételi bizottság személyi összetételére

- lebonyolítja az Iskolába jelentkezők felvételi vizsgáit,

- javaslatot tesz az EDT-nek a szervezett képzésre felvételre,

- egyéni felkészülésre jelentkezők kérelmét megvizsgálja, és javaslatot tesz az EDT-nek a doktori cselekmény indítására,

- felvétel esetén megbízza a témavezetőket,

- jóváhagyja a szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok munkatervét,

- félévenként ellenőrzi a doktoranduszok teljesítményét, megállapítja a kutatómunkát elismerő kredit értékét, és indokolt esetben kezdeményezi a tanulmányok felfüggesztését,

- elbírálja a vizsgamentességi kérelmeket,

- dönt halasztási, külföldi részképzésre vonatkozó kérelmek ügyében, a témavezetők javaslata alapján átengedett hatáskörben az iskola vezetője is dönthet

- dönt a doktorjelölt doktori szigorlati tárgyairól,

- átengedett hatáskörben kijelöli a szigorlati bizottságokat, a nyilvános védések bíráló bizottságait,

- rendelkezik a doktori képzésre fordítható összeg iskolán belüli felosztásáról, ellenőrzi azok felhasználását,

- a kutatóhely tanszék vezetőjének véleményét kikérve meghatározza a szervezett képzésben résztvevő nem állami ösztöndíjas doktoranduszok költségtérítésének mértékét,

- nyilvántartást vezet a szervezett képzésben résztvevő, doktori fokozatot szerzettek első elhelyezkedéséről,

- javaslatot tesz az EDT-nek fokozat odaítélésére, kandidátusi fokozat PhD fokozatként történő elfogadására, honoris causa doktori cím odaítélésére, állást foglal, illetve véleményt alkot mindazon kérdésekben, amelyekben az EDT állásfoglalását kéri.

 

A DIT üléseit legalább háromhavonkénti gyakorisággal tartja. Döntéseit nyílt szavazással hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Indokolt esetben a DIT bármely tagja titkos szavazást kérhet; szavazategyenlőség esetén a titkos szavazást addig kell folytatni, míg szótöbbség nem születik. Az üléseket az iskola titkára hívja össze. Akit a beérkezett kérelmekről, megtárgyalandó kérdésekről, kérésekről a doktori hivatal tájékoztatja. Az ülésekről a titkár jegyzőkönyvet vezet, amelynek egy példányát az adminisztráció és további szervezési feladatok elvégzése érdekében eljuttat a doktori képzés hivatalába.

                       

          e) A DI fóruma: minden DI tag és minden doktorandusz részvételével

A fórumot általában évente egy-két alkalommal a DI vezetője hívja össze. Célja az iskola működéséről szóló tájékoztatás, az iskola előtt álló kérdésekben véleménykérés. A fórum lehetőséget nyújt az iskola doktoranduszai szakmai, külföldi részképzési beszámolóinak megtartására.

                         

          f) a DI nyilvántartási rendszere, adminisztrációja:

nyilvántartás

felelős

DI tagok (oktatók-kutatók, témavezetők) nyilvántartása

DI titkára

a hallgatók (doktoranduszok, doktorjelöltek) nyilvántartása

DI titkár/Doktori Hivatal

levelező doktoranduszok ügyeinek intézése

Doktori Hivatal

fokozatszerzési eljárás ügyintézése (anyakönyv vezetése)

Doktori Hivatal

Gazdasági nyilvántartás

DI vezető/titkár

 

 

                         

            g) a DI kutatási főirányai, azok vezetői:

Szarvasmarhatenyésztés (hús és tejtermelés)

vezető tanár: Dr. Szabó Ferenc DSc.

 

Sertéstenyésztés, -nemesítés, -tartás, -takarmányozás
vezető tanár: Dr. Kovács József CSc.
Dr. Szűts Gábor CSc.
 

Baromfitenyésztés, -takarmányozás, -tartás
vezető tanár: Dr. Dublecz Károly CSc.
Dr. Vincze László CSc
Dr. Kovács Gellért CSc.
 

Halászat, haltenyésztés, akvakultúra
vezető tanár: Dr. Bercsényi Miklós PhD.

Vadgazdálkodás
vezető tanár: Dr. Sugár László CSc.

Kérődző állatok takarmányozása
vezető tanár: Dr. Várhegyi József CSc.

Gazdasági állatok termelésélettana
vezető tanár: Dr. Husvéth Ferenc DSc.

Lótakarmányozás:
vezető tanár: Dr. Dublecz Károly CSc.

 

                       

3. Felvételi eljárás a Doktori Iskolába

Évente február-márciusban az Iskola vezető felhívására az iskola kutatási főirányaiba tartozóan az egyetem tudományos minősítéssel rendelkező oktatói és kutatói, valamint intézményeknél (kutatóhelyek) dolgozó tudományos minősítéssel rendelkező kutatók a következő tanév szervezett doktori képzésére témajavaslattal élhetnek. A témajavaslatokat, és a témavezetők tudományos munkásságát a DIT véleményezi és jóváhagyásra az EDT-nek felterjeszti. Az EDT által is jóváhagyott javaslatok kerülnek meghirdetésre. Az Egyetem felvételi pályázati felhívást és a témajavaslatokat a honlapján teszi közzé. A felvételi iskoláktól független feltételeiről a DSz, illetve annak értelmében az EDT dönt. Az iskola speciális előírásait a DIT javaslatára a DI vezetője elfogadásra az EDT eléterjesztheti. Ezek meghirdetésére az EDT elfogadó döntése alapján kerülhet sor.

A DIT tesz javaslatot az iskolába jelentkezők felvételi bizottságának személyi összetételére, a javaslatról az EDT dönt. A Felvételi Bizottság(ok) elnökből, legalább két tagból és a doktoranduszok tanácskozási jogú képviselőjéből állnak.

A Felvételi Bizottság a benyújtott dokumentumok alapján dönt arról, hogy a jelölt felvételi vizsgára bocsátható-e. A döntésről a pályázókat az adminisztrációt végző hivatal a felvételi vizsga időpontja előtt legalább egy héttel kiértesíti.

A felvételi vizsga szóbeli meghallgatásból áll, melyen a vizsgázó beszámol tudományos munkájáról, tájékoztatást ad tudományos terveiről és bizonyítja a választott témakör általános ismereteiben és az idegen nyelvben való jártasságát. A Felvételi Bizottság munkája során mérlegeli a jelölt eddig végzett munkáját, nyelvtudását, a választott terület általános ismereteiben való jártasságát, szakmai intelligenciáját, szakma-szeretetét, szorgalmát, stb., és ennek alapján pontoz. Az egyes szempontok alapján adható pontszámot, valamint a felvételhez szükséges minimális pontszámot az EDT állapítja meg. A felvételi eljárás során a bizottság a benyújtott dokumentumok és a szóbeli alkalmassági vizsga alapján tesz javaslatot az DIT-nak a felvételre vagy elutasításra (7. melléklet).

A felvételre javasolt pályázókat a Felvételi Bizottság az összesített pontszámok alapján rangsorolja, a sorrend megállapítása a nappali és a levelező képzésben résztvevők esetében külön-külön történik. A DIT javaslata alapján az EDT dönt a felvételre kerülő doktoranduszok személyéről. A felvételhez szükséges minimális pontszámot elérő, de állami ösztöndíjat nem igénylő jelöltek külön eljárás nélkül felvételt nyerhetnek a szervezett doktori képzésre:

 

 

4. A DI oktatási munkája

4.1. tanterv és a tantárgyi program (5. melléklet)

A DI az iskolavezető irányításával kidolgozza az Iskola tantervét. A tantervet a DIT hagyja jóvá. Az oktatás a tanterv alapján történik. A tanterv tartalmazza a tantárgyakat, a tantárgyfelelős oktató nevét, a tárgyak tematikáját, a hozzákapcsolódó irodalmak felsorolását, a tanórai (kontakt/gyakorlati) elfoglaltságot, a kredit értéket, a tantárgyak egymásra épültségét.

A tárgyak között kötelező, és választható tárgyak is szerepelnek. A tanterv tartalmazza a fokozatszerzés szigorlati fő és melléktárgyainak listáját, azok tematikáját.

4.2 A doktorandusz tanulmányi kötelezettsége

A doktorandusz a képzési formától függően a számára előírt tanulmányi kötelezettséget a tanulmányok kezdetekor a témavezetője segítségével összeállított és a DIT által jóváhagyott tanulmányi terv szerint végzi.

4.3. A doktoranduszok oktatási feladatokat is elláthatnak, amelyek a tantárgyfelelős oktató javaslata alapján, a DIT döntése szerint tanulmányi ponttal elismerhető.

4.4. A doktoranduszok a tanulmányaikból legfeljebb egy évet külföldi részképzéssel is teljesíthetnek. A külföldi tartózkodás akkor fogadható el részképzésnek, ha a doktorandusz a külföldi tartózkodás alatt a doktori témája körében tud kutatómunkát végezni és/vagy tanulmányokat folytatni. A külföldi tartózkodás részképzéskénti elfogadásáról a témavezető javaslatát figyelembe véve a DIT/átengedett hatáskörben a DI vezetője dönt.

 

5. A DI feladatai a doktoranduszok kutatási tevékenységével kapcsolatban

A doktoranduszok a képzés megkezdésekor a témavezető irányításával kutatási tervet készítenek, amely tartalmazza a témacímet, a célkitűzést, a tervezett kísérletek leírását, a végrehajtás vázlatos ütemtervét, a szükséges bel- és külföldi tanulmányutak felsorolását, a felhasználandó irodalmakat. A kutatási tervet a tanulmányi tervvel együtt a DIT megvizsgálja és dönt annak elfogadásáról.  A doktorandusz a kutatómunkát az elfogadott kutatási tervnek megfelelően a témavezető irányítása mellett végzi.

A témavezető a képzés 1. és 2. évének végén írásban nyilatkozik a jelölt munkájáról, a leckekönyvben félévenként a DIT által megállapított kredit beírásával igazolja a kutatási feladatok teljesítését. A doktorandusz munkájáról évente legalább egy alkalommal szóbeli beszámolót tart. A beszámoló fóruma lehet DIT ülés, DI fórum, a kutatóhely szakmai közössége, akadémiai, vagy más szakmai fórum ( ha a DIT ezt elfogadja hazai, vagy külföldi konferencia ).

A végzős doktoranduszok 3. évi szakmai beszámolóját célszerűen a tanév második felében a képzés keretében végzett kutatómunka befejezése előtt célszerű felvenni, erről jegyzőkönyvet kell felvenni és a doktorandusz doktori hivatalban őrzött anyagaihoz csatolni kell.

A kutatások feltételei biztosítása érdekében a DI pályázati úton is igyekszik támogatásokat elnyerni.

 

6. A DI gazdálkodása

A DIT az EDT által az állami ösztöndíjas hallgatók arányában félévente a beiratkozásokat követően leosztott képzési keretekkel, a befizetett tandíj és a nem állami ösztöndíjas hallgatók által fizetett költségtérítés legfeljebb 85%-ával gazdálkodik. A képzési keret összegének további esetleges közös felhasználású részéről illetve a témavezetői szintre történő további leosztásról a DIT dönt.

  

7. A DI publikációs gyakorlata

A DIT a témavezetők közreműködésével a doktoranduszokat arra ösztönzik, hogy tudományos eredményeiket publikációk formájában megjelentessék. Az Állattenyésztési Tudományági DI által a doktori fokozat elnyeréséhez minumum feltételként szabja a következőket: 6 tudományos közlemény, ebből

                            3 lektorált (a lektoráltak közül 1 idegen nyelven)

                            legalább 1 lektorált cikk első szerzője legyen a doktorandusz

 

8. A fokozatszerzési eljárás szervezése

A fokozatot szerezni kívánók a PE DSZ előírásainak megfelelően jelentkeznek az eljárás megindítására, jelentkeznek a szigorlat letételére, a dolgozatuk benyújtásával kérik a bírálatra kiadást és a nyilvános védés meghirdetését.

A Doktori Hivatalok a beérkezett kérelmeket amennyiben azok megfelelnek a DSz-ban rögzített formai feltételeknek továbbítják a DIT titkárának. A DIT döntések alapján a Doktori Hivatalok intézkednek a szigorlati és bíráló bizottságok felkérésről, a szigorlat és védés megszervezéséről.

A doktorjelöltek értekezésének házi védését a DIT megbízása alapján a témavezető/konzulens szervezi, a házi védés jegyzőkönyve a jelenléti ívvel mellékletét képezi a benyújtott végleges értekezésnek. A házi védésre előbírálót is felkérhet fel a DIT, ennek esetleges díjazásáról a DIT gondoskodik.

 

9. A DI feladatai a habilitációs eljárások során

A DIT-k amennyiben erről döntés születik készek az Egyetemi Habilitációs Bizottság szakbizottsági feladatait is ellátni.

 

10. A DI alumni politikája

Az egyetemi doktori hivatal a képzésben résztvevő doktoranduszokról anyakönyvet vezet, a fokozatot szerzettek és a kiadott oklevelek adatait bejegyzi az Egyetem PhD oklevél könyvébe. a PhD avatást követően a fokozatot szerzettekről tájékoztatja a MAB-ot, gondoskodik a tézisek elektronikus formában való megjelenítéséről és azt az OM rendelkezésére bocsátja.

A szervezett képzést eredményesen befejezettek első munkahelyéről a témavezetők bejelentése alapján a doktori hivatal nyilvántartást vezet. Az iskolában végzetteket meghívja az Iskola Fóruma rendezvényeire.

 

11. A DI minőségbiztosítása rendszere

- A DIT az egyetemi általános felvételi követelményeken túl a saját felvételi bizottsága számára további előírásokat tehet, melyeket évenként fogalmaz meg.

- Gondoskodik a tanterv folyamatos karbantartásáról, a megfelelő tantárgy felelős személy kiválasztásáról.

- A szervezett képzés során gondoskodik a doktoranduszok rendszeres beszámoltatásról.

- Nemzetközi kapcsolatai felhasználásával elősegíti az Iskola doktoranduszai külföldi tanulmányutakon, részképzéseken, való részvételét. Elősegíti a doktoranduszok     konferenciákon való részvételét.

- Időszakonként elemzi az Iskolát érintő statisztikai adatokat és azok alapján intézkedéseket fogalmaz meg.

- A DIT hallgató képviselője segítségével évente kikéri a doktoranduszok véleményét a képzésről. A vélemények alapján intézkedéseket fogalmaz meg.